CLICK HERE FOR THOUSANDS OF FREE BLOGGER TEMPLATES

2010. január 2., szombat

3. fejezet

/Bella szemszöge/

A lélegzetem elakadt, persze eddig azt hittem, hogy ez nem lehetséges, de úgy tűnik mégis. Ott állt előttem. Szemeit tágra nyitotta ,mintha nem értene semmit. Sokáig nézett engem, majd tekintetét kislányunkra emelte. Soha nem hittem volna ,hogy egy vámpír képes lenne sokkot kapni, de ebben a helyzetben elgondolkoztam ezen a lehetőségen is. Csak bámult. Nem mondott semmit. Nem szólt egy szót sem. Majd 5 perc elteltével tett egy lépést felém. Elég bizonytalanul festett. Ezt ő is jól tudta. Mikor már csak egy méter választott el minket megállt.
- Oh, Bella.. - nyögött és megakart ölelni, de én hátráltam. Egyből leejtette karjait maga mellé és csak meredt rám. Azt hittem ott helyben elolvadok mikor a szemembe nézett. Láttam a tekintetében az értetlenkedést. Már majdnem elindultam felé ,hogy végre annyi év után szerelmem végre karjaiba kapjon, mikor kislányom megszólalt.
- Te vagy Edward Cullen. Jól mondom?- mondta halvány gyűlölettel a hangjában. Hálás pillantást vettettem felé. Azt hittem elég erős tudok maradni ,hogy bármikor kizárjam őt az életemből és most csalódtam magamban. De lányom felébresztett és rájöttem miatta nem tehetem meg, hogy csak úgy ismét bele szeretek. Nem is akartam. Edward elhagyott. Nem kellettem neki. Nem voltam elég jó neki. Még valószínűleg most sem felelek meg annak amit ő megérdemelne.
- Igen.. -mondta miközben tekintete elhomályosodott mikor lányunk aranybarna szemeibe nézett. Lányom csak elfordította fejét, mintha nem is bírna apja szemébe nézni. Én nyugtatólag megszorítottam a kezét. Erre elmosolyodott, de nem is sejtette ,hogy ez engem nyugtatott meg.
- Mit keresel itt?- vetettem neki oda kissé gorombábban ,mint ahogy akartam, de nem zavart.
- Visszaköltözünk Forksba. Alice-el bejöttünk vásárolni s városba. -mondta és megfordult. Nyakát nyújtogatta. Hirtelen egy sikítást hallottam a tömegből és a következő pillanatban egy kis pörgő pöttöm lány lógott a nyakamban. Edward és Trixi a hangra odakapták a fejüket. Trix kicsit aggódva nézett, de Edward csak mosolygott.
- Szervusz Alice- mondtam neki miközben karjait lehámoztam magamról.
- Bella? - nem értette a reakcióm, ebbe biztos voltam. De hogy is érthette volna? Nem őt hagyta el a családja. Nem ő szült egy gyönyörű gyermeket egy férfi nélkül. Legrosszabb elképzeléseiben sem érthette meg mit éreztem.
- Anya, minden rendben?- kérdezte Trixi.
- ANYA?!?! - Edward és Alice szemei kidülledtek és egyszerre hangzott a kérdés.
- Igen. Ő a lányom. -mondtam Alicenek semleges hangon, majd Edwardhoz fordultam és ennyit mondtam.- Vagyis a lányunk.
Most még jobban leblokkolt, mint mikor meglátott. Alicenak a szája is nyitva volt. Ekkor jött oda Mike. Mondta ,hogy bemehetünk, mert az asztal készen van. Mi meg otthagytunk egy hápogó Edwardot és Alicet.

4 megjegyzés:

Gré írta...

wáo.
nagyon ügyes vagy, csak rövidek a fejik:D
mikor lesz friss?
rem. már holnap:D
pusziiŁŁ

Dónessmé írta...

Szija:)
Igen tudom ,hogy rövidek, de még így a szünetben csak így rövidet tudok, de sokszor, ha majd elkezdődik a suli akk hosszabbak lesznek:)
Naon köszii:)
Puszi(L)

Lizii :))(L) írta...

ászos lett:))

pussza(L)

Dónessmé írta...

kösziii
pusziii