6. fejezet

/ Mike szemszöge/

Elvittem egy kis kávézóba. Anya és Apa mindig ide jártak és Apa itt kérte meg Anya kezét. Nagyon otthonos volt. Pici kis terem, 4-5 asztallal, pár fotellel, a falon pedig ősi képekkel farkasokról. Mikor beléptünk az ajtón megcsapta az orrunkat a friss rétes illata. Ránéztem tökéletes arcára és figyeltem, hogy szippant édes kis orrával a levegőbe és ,hogy mosolyodik el.
- Gyere, üljünk le. -mondtam neki lágyan. Ő rám nézett majd mosollyal ajkain bólintott. Leültünk az ablak mellé. Kint már kezdett sötétedni. Rendeltünk egy-egy kávét, és ő egy rétest.
- És te itt nőttél fel? Még soha nem láttalak errefelé -kérdeztem tőle, mire ő nagyot nyelt és elkezdte kavargatni a kávéját.
- Őhm, igen.. mármint nem.. úgy értem.. -hadarta, majd mikor felnézett a szemembe ,sóhajtott egyet és fejét beejtette könyöklő karjaiba. -, most biztos hülyének nézel..
- Nem. Dehogy. Inkább azt gondolom, hogy vidám, gyermeki a gondolkodásod, ahogy így nem tudsz mit mondani. Ez tetszik. -nyugtattam meg.
- Aha. Na szóval, nem itt nőttem fel, de egy részem ehhez a helyhez köt -magyarázta és hosszú, kecses karjaival körbe mutatott a szobán.
- Hol születtél?
- Ismered a Kertha völgyet? Itt nem messze? Ott is van egy indián törzs. Apám a törzsfőnök- mondta de úgy éreztem mintha valami nem stimmelne. Kis szomorúságot, dühöt és talán egy csepp félelmet is, de nem tudtam pontosan megmondani.
Ez után egy pár viccesebb témára tértünk. Nevetése betöltötte a teret. Gyönyörű volt. És én beleszerettem.

/ Kíra szemszöge/

Bárcsak ne kérdezett volna arról ,hogy hol születtem. De ő nem tehetett róla. Olyan volt ,mint egy medve akit csak szeretni lehet, bár tapasztalatból tudom, hogy az igazi medvék nem olyan ölelgetni valók. Nem tudtam nem másra gondolni, csak ,hogy mennyire szeretem. Mikor megettem a rétest és mindketten megittuk a kávét, még sokáig beszélgettünk. Már teljesen besötétedett mikor észrevettem, hogy elszaladt az idő. Visszaültem a kocsijába és ő elfuvarozott a szállodáig. Lefékezett előtte.
- Nagyon jól éreztem magam Mike -mondtam és láttam, hogy a szemei felcsillannak.
- Én is -mondta és egy picit közelebb csúszott felém. Bele néztem a szemébe. Kérdőn nézett rám, én meg csak bólintottam. Tetszett ,hogy engedélyt kért. Egyik kezét arcomra tette. Már csak pár centi választotta el ajkainkat. Én gyorsabban kezdtem venni a levegőt. A közelsége ezt váltotta ki belőlem. És akkor megtörtént. Nagyon lágyan megcsókolt. Szemem behunytam és a karomat a nyakába tettem. Az ő karjai már derekamon voltak. Csókunk egyre hevesebb lett, míg egyszer csak nyelve utat tört a számba és elkezdődött a mi keringőnk. Csodálatos csók volt. A szívem a bordáimat ütlegelte, azt hittem kiszakad. Kezeimmel beletúrtam a hajába, míg ő végig simította a hátam és hosszú hajam. Majd elszakadtunk egymás ajkaitól ,hogy levegőt vegyünk. Szeme csak úgy ragyogott, és tudtam ,hogy az enyém is. Már csak egy dolog van hátra ,hogy örökre együtt legyünk.. El kell mondjam ,hogy alakváltó vagyok és ő a bevésődésem..